2009. április 9.

Húsvéti üdvözlet

Dsida Jenő: Húsvéti ének az üres sziklasír mellett
(részlet)

Lábadozó régi hitben
egész nap csak ülök itten.
Lelkemet nagy, jó meleg
szent fuvallat lepte meg,
lent az odvas, szürke barlang
mélyén muzsikál a halk hang,
ahogy könnyem lecsepeg.

Az én Uram újra él most,
országútján mendegél most,
áprilisban fürdik és
aranyozza napsütés,
ahol lépked, jobbra-balra
ezer madár fakad dalra
s ring, hullámzik a vetés.


[Feltámadott Krisztus ez napra…]

magyar népdal

Feltámadott Krisztus ez napra,
S nagy számadásra elindula.
Feltámadt Krisztus ez napra.

Feltámadott Krisztus ez napra,
S nagy számadásra elindula.
Feltámadt Krisztus ez napra



Pilinszky János: Harmadnapon

(részlet)

És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek.
És szél támad. És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszünhetett dobogni szive –
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.

Pilinszky János: Húsvét margójára


(részlet)
A gyónás szentségében titokzatos módon mindig jelen van ez a drámai pillanat. Semmiféle önelemzés és semmiféle bánat nem pótolhatja ezt az értéket. A lelkiismeret-vizsgálatot és bánatot csakis a gyónás emeli valamiféle hasonlíthatatlan drámai történéssé, konkrét erejű mozzanattá. A gyónással küszöböt lépsz át, mely a bűn rabságából Isten szabadságába vezet. Fellélegzel. Megtetted a nagy lépést. Látszatra alig „történt” valami; „cselekedeted” isteni közegben játszódott le. Csak csöndes ujjongásodon érzed, mennyire valóságos szabadulásod.
De épp ez a titokzatos „cselekvési mozzanat” magyarázza azt, hogy el is lehet szokni tőle. Erő, és újra és újra elhatározás kell minden egyes gyónáshoz, mint minden valódi cselekvéshez. S már a cselekvés „misztikájához” tartozó kérdés volna azt megfejteni, az ember miért hajlamos a restségre akkor is, mikor az rabságot, rosszat, árnyékot jelent számára, s miért rest megtenni a döntő lépést, mikor az a szabadságba, örömre és világosságra vezet?

Egy cikk, amelyek a húsvéti ünnepekhez kapcsolódik:

Gergely G. András:
Jézus monológja a keresztúton:
http://www.szepi.hu/irodalom/vallas/tima/tima_125.html

2009. április 5.

Ady Endre versei 1

Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában

Milyen csonka ma a Hold,
Az éj milyen sivatag, néma,
Milyen szomoru vagyok én ma,
Milyen csonka ma a Hold.

Minden Egész eltörött,
Minden láng csak részekben lobban,
Minden szerelem darabokban,
Minden Egész eltörött.

Fut velem egy rossz szekér,
Utána mintha jajszó szállna,
Félig mély csönd és félig lárma,
Fut velem egy rossz szekér.

Hanganyag:
http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/hangok/aekocsi.wav

Bevezető

Bemutatkozás


Az irodalom az életemben, búvópatakként hol eltűnik, hol felszínre tör.
Most a Youtube-n véletlenül egy Ady versre találtam.
Ez indított arra, hogy ezt a blogot elindítsam.
Az oldal reményeim szerint folyamatosan fejlődni fog.
Elsősorban verseket szeretnék felrakni. (hang és videó fájlokat is)